A gazdag és a szegény Lázár

(Lk 16,19 – 31)

Két emberről szól ez a példázat. Az egyik nagyon gazdag volt: palotában lakott, pompás öltözékekben járt, a legköltségesebb életmódot is megengedhette magának, naponta rendezhetett vendégséget. Fölös bőségben megvolt mindene.

A másik ember koldus volt, aki ennek a gazdagnak a palotája előtt, a kapun kívül üldögélt a földön. Beteg volt, nemhogy dolgozni, de egyáltalán járni sem tudott. Csúnya sebek borították a testét. A gazdag ember, valahányszor kiment a palotájából és bement oda, mindannyiszor látta, de igyekezett minél előbb messze elkerülni a látványt a szag miatt is. A koldust Lázárnak hívták. Héberül azt jelenti ez a név: Isten megsegíti őt. Abból élt, amit a palota kapuján ki-bejárók odavetettek neki: morzsákat a gazdag asztalról. Az emberek elkerülték, undorodtak tőle, csak a kóbor ebek hevertek melléje és nyalták sebeit. Iszonyatos látvány lehetett.

Nem tudnám megmondani, jót tett-e ez neki, enyhítette-csillapította-e a sebek kínjait vagy fokozták, de nem volt ereje elűzni a kutyákat …

Azután egy szép napon eljött a “megváltó” halál. Befejeződött számára minden, amit ez a földi élet jelentett. A szenvedésen kívül aligha jutott neki egyéb, még arról sincs szó a példázatban, hogy valahogyan eltemették volna, inkább valószínű, hogy elhúzták a testét egy félreeső szemétdombhoz. A lelkét ellenben angyalok vitték az égbe, Ábrahámhoz, a hívők atyjához.

A gazdag is meghalt, meglehet ugyanazon a napon. Őt nagy pompával temették el. Bizonyosan a legszebb temető legszebb helyén, a legszebb sírboltban helyezték el a testét. A lelke azonban továbbélt a “holtak birodalmában”, ahol sírás és gyötrődés volt a sorsa. Egy nagy szakadék túlsó oldalán látni lehetett a holtak birodalmának azt a részt is, ahol Lázár tartózkodott, Ábrahám kebelén. A gazdag már nem volt gazdag, csak olyan ember, amilyen a földi életében igazában volt: Istentől távol élő, önző, zsugori, szívtelen, embertelen ember.

Amikor megpillantotta Ábrahámot és Lázárt, átkiáltott: “Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam és küldd át Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva lehűsítse a nyelvemet, mert gyötrődöm e lángok között.” Úgy vélte, hogy még a másvilágon is rendelkezhet Lázárral, Lázárnak ott is szolgálnia kell őt! Nem értette még, hogy az egy más világ, ahol a pénz, a vagyon, a ruha, a rang már senkit sem helyez a másik fölé.

Ábrahám közölte vele, hogy a kívánsága teljesíthetetlen. Egyébként is, túl azon, hogy a szakadékon át nem lehet közlekedni egyik irányba sem, ő már elvette földi életben mindazt, amit jónak tartott, a gazdagságot, a nagy tekintélyt, az uralkodást és a testi élvezeteket. Ugyanakkor Lázárnak csak a rosszból jutott ki a földi életben.

A gazdag belátta, hogy földi életét elrontotta s eszébe jutott, hogy öt testvére van, akik pontosan úgy élnek, ahogy ő élt. Megpróbálta hát elintézni, hogy ne jussanak az övéhez hasonló örök sorsra. Megkérte Ábrahámot, hogy küldje el Lázárt a földre a testvéreihez, figyelmeztesse őket, hogy térjenek meg, különben kárhozatra jutnak. Ábrahám azonban ezt a kérését is visszautasította azzal, hogy van nekik Bibliájuk, ismerik Mózes könyveinek és a próféták könyveinek tartalmát, ha az sem elég nekik, akkor hiába beszélne nekik akárki, még ha a halottak közül jelenne meg előttük valaki, annak sem hinnének. Egyébként pedig, ha Isten egyszer kivételt tenne és valakihez tényleg földöntúli követet küldene, akkor a többi bűnös, aki semmibe veszi a Bibliát, arra hivatkozhatna, hogy ha őhozzájuk is ilyen hírnököt küldött volna Isten, akkor ők is megtértek volna. Isten igéje mindenki számára elegendő tájékoztatást ad. A megtérés mindenki személyes felelősségének a dolga.

Tanulságok:

1.     A testi halál minden ember közös sorsa. Elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet (Zsid 9,27). Nincs kivétel. Gazdag és szegény egyformán befejezi a földi életet.

2.     Az élet nem fejeződik be a test halálával. A testi halál pillanatában egy másik világban folytatódik az élet, de már a test nélkül: a test örömei és gyötrelmei, bősége és szüksége egyaránt elmarad, emlékké válik.

3.     A földöntúli élet nem egyenes folytatása a földinek. Gyakran éppen az ellentéte: a gazdag és Lázár mintha szerepet cseréltek volna odaát.

4.     Odaát mindenki megtérne, de már későn. A gazdag atyjának nevezte Ábrahámot és alázatosan kérlelte, igyekezett mindent megtenni testvéreinek a megtérítésért, de már későn.

5.     Odaát már semmin sem lehet változtatni. Egyik helyről a másikba átmenni, átküldeni valamit, nem lehet. A mennyei és a pokoli rész bejárata itt lent a földön van. A pokol bejárata az “én”, a mennyé: “Ő”, Jézus Krisztus.

6.     A Szentírás mindenkit tökéletesen tájékoztat arra nézve, hogyan kell élni, mit kell tenni ezen a Földön, hogy a túlvilági folytatás boldog legyen. Nincs szükség a holtak visszajárására.

7.     Egymás üdvössége érdekében itt, a földi életben kell megtenni mindent. Odaátról már senkin nem lehet segíteni. Azokon sem, akik már odaát vannak.

Ezekre figyelmeztet ez a példázat.

Kérdések:

1.  Mi lehet a halálfélelem oka, voltál-e már haldokló mellett ?

2.  Mit gondolsz a saját életedről befejeződik a halál után, vagy  örök életed van?

3.  Milyen gyakran foglalkoztat ez a kérdés?

4.  Hiszed-e hogy a haláloddal eldől, hogy az örökélet vagy  a kárhozat vár-e Rád?

5.  Szabad-e a holtak visszajárásával foglalkozni?

6.  Mit tehetsz a saját üdvösséged érdekében?

7.  A földi gazdagság vagy szegénység befolyásolja-e az üdvösséget?

8.  Miért nehéz lelki értelemben a gazdagság terhe?

9.  Mit jelent a sáfárság?

10. Mit értesz tized alatt, adsz-e tizedet és azt hogyan teszed? Szabad-e, kell-e erről beszélni?

Imádság

Hűséges Urunk dicsőítünk Téged az élet és halál egyetlen Urát. Köszönjük, hogy egy kis ablakon betekinthetünk az emberlét nagy titkába: mi van a halál után és tudhatjuk, hogy a földi élet útja dönti el halál utáni sorsunkat.

Megváltó Urunk, Jézus Krisztus nevében kérünk, hogy taníts és segíts minket úgy élni, napjainkat úgy számlálni, hogy amikor eljön életünk vége, mi is vitessünk Ábrahám kebelére, a számunkra elkészített mennyei hajlékba.

Kérjük Tőled Vigasztaló Szentlélek Úristen, hogy erősítsd meg szívünkben a feltámadás és az örök élet bizonyosságát.

Tiéd a dicséret, a dicsőség örökkön-örökké, Atya, Fiú, Szentlélek Isten, Ámen.